Catemacsók

Il Nostro Calcio

Foglalkozása futballista, élete a zene

2017. október 07. - Pietro87

lucas_castro.jpg

A mai felgyorsult világban és a vele együtt ultraprofivá vált futball berkeiben is nagyítóval kell keresni az olyan egyéneket, akiket aztán lehet kedvelni, utálni, csodálni, avagy megdöbbenni rajtuk. Mindenesetre a legkevésbé sem illenek bele az akadémiák futószalagjairól kitermelt gépek közé, hanem néha még meg tudják csillantani emberi mivoltukat. Ha csak szigorúan a Serie A-ban kezdünk el kutatni, van/volt nekünk egy Balotellink, aki inkább a balhéival, mintsem a beharangozott tehetségével tűnt ki; Moscardelli világhírű szakállával indult el hódító útjára; míg Lucarelli vagy Di Canio sohasem voltak restek becsempészni a politikát a pályára. Posztunk hőse, Lucas Castro valami egészen mással, a zenével indult el hódító útjára.

A Chievo középpályása a világ legszerencsésebb emberei közé tartozik, hiszen a "munkája" egyben a szórakozása is, míg szabadidejében családja mellett bőven megengedheti magának, hogy kedvenc időtöltésének, a zenélésnek szentelje az idejét. 

Castro jól ismert név az olasz bajnokság szerelmeseinek, hiszen már a hatodik idényét tapossa a csizmában, mi pedig a Catania színeiben találkozhattunk vele először az öreg kontinensen. A la platai származású srác a helyi Gimnasia y Esigrama csapatában kezdte a karrierjét, majd miután 2011-ben a klub búcsúzott az élvonaltól, kölcsönbe a Racinghoz került. Ez az egy éves kitérő pedig elég volt ahhoz, hogy jegyet váltson a Serie A-ba és csatlakozzon a honfitársaiktól hemzsegő Cataniához. Itt többek között Papu Gómezzel, Spollival és Izcóval is együtt játszhatott, de a gárdát még olyan nevek is erősítették, mint Andújar, Almirón vagy Bergessio. Csupa-csupa gauchók és micsoda csapat volt ez: a szicíliaiak egészen a 8. helyig meg sem álltak a bajnokságban. Aztán ahogy lenni szokott a szenzációs szereplést a kiesés követte, ám Castro ezt követően maradt még egy szezont a Serie B-re, hogy aztán egy újabb kiesést átélve, 2015 nyarán szerződtesse őt a Chievo. Azóta ott űzi az ipart, nem mellékesen a legutóbbi fordulóban az ő találataival fordítottak és nyertek 2-1-re a Fiorentina ellen.

izco-castro-e-spolli-del-chievo-in-ritiro.png

Izcóval és Spollival az edzőtáborban

Az "El Pata" becenévre hallgató játékos tisztában van a saját képességeivel. A Chievónál megbecsülik, jól is érzi magát a csapatnál, arról pedig, hogy valaha is felöltheti a címerest mezt, nagyjából le is tett. 2011-ben ugyan egyszer bekerült Sabella keretébe, de nem kapott játéklehetőséget a Brazília elleni barátságos mérkőzésen.

Amellett pedig, hogy egy príma futballistáról beszélünk vele kapcsolatosan, a kezeivel is kitűnően bánik, hiszen a következő videókból egyértelműen lejön, hogy a pengetős és a billentyűs hangszerekkel is igen jó barátságot ápol. Továbbá kijelenthető - nyilván ez is laikus szemmel -, hogy a hangjával sincs különösebb probléma. És ha már mind ez szóba került, jöjjön egy saját dal, mert Castro ilyennel is rendelkezik és melyet még Papu Gómez is szívesen hallgat olykor. Ha pedig meghallgattuk a la platai csajról szóló költeményt, hallgassunk bele ebbe is.

Castro és a gitárja elválaszthatatlan barátok, így nem csoda, hogy a Chievo edzőtáboraiban rendszeresen elő is kerül és néha még a csapattársak is beszállnak egy közös produkcióba. Mint ahogy például itt is: Castro gitározik, a Viterbeséhez kikölcsönzött Ngissah pedig énekel. Nem is akárhogyan. 

Kisebb szerzeményekkel is jelentkezik, így legutóbb Argentínát biztatta a fontos világbajnoki selejtező előtt, de köszöntötte már Messit vagy Tottit is. Mikor pedig még Izco és Spolli is a Chievót erősítette gyakran álltak össze egy kis zenélgetésre, mely előadások a végére mindig bohóckodásba fulladtak.

De dalolt már a Sky Sport-nak élő adásban valahol Verona belvárosában Gianluca Di Marzio mellett, és aki nem figyelmes gyakran összetévesztheti egy-egy utcazenésszel, ugyanis Castro gyakran tűnik fel gitárjával a városban. És természetesen arról sem feledkezik meg, hogy a fiát bevezesse a zene világába.

Nem is olyan rég Maradona, az évszázad góljának választott találatának kommentátori szövegét játszotta el szintetizátorján, mely Víctor Hugo Morales mára legendássá vált kommentálásában maradt fenn.

Van olyan szám, mely az ő előadásában sokkal jobbnak tűnik, mint maga az eredeti verzió. De leginkább az tűnik fel az emberben, miközben Castro insta oldalán kalandozik, hogy futballal kapcsolatos bejegyzést alig lehet találni a rengeteg zenés képek és videók között. És valahol már látjuk is a jövőben, amint a futball befejezése után Castro a zene világában indít el egy újabb karriert. Mert ezek után aligha tudjuk azt elképzelni, hogy dalszövegek helyett a meccs alatti szituációkat jegyzetelgetné. Az egyszerűen nem rá vallana.

A poszt eredetileg a Futballtangó blogon jelent meg. Ha tetszett, lájkold az oldalt facebookon is. 

comments powered by Disqus

A bejegyzés trackback címe:

https://ilnostrocalcio.blog.hu/api/trackback/id/tr912937217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása