Az Inter nyitotta a hétközi játéknapot, és nyilván azért nem tudott nyerni, mert lemaradtunk róla. A többieknek viszont ez már nem lehet kifogás. Ezúttal a két fő csemegére fáj a fogunk, a többi meccs kicsit eltörpül a rangadóink mellett. Felvezető gondolatainket Mukeone és SSLaci69 hozta össze. 

Juventus-Fiorentina

Számomra ez a forduló másodszámú rangadója, de ettől még ugyanolyan érdekes találkozónak nézünk elébe mint Rómában. Noha egy hete 3-0ra kaptak ki Barcelonában, a Juventus száz százalékos a bajnokságban, és igazán jelentős okuk nincs a pánikra. Továbbra is meggyőző játékkal állnak elő a bajnokságban, Dybala talán élete formájába játszik, a támadósorra nem igazán lehet panasz, ellentétben a hátsó alakzattal. Az első pár meccs alatt észrevehető, hogy a Zebrák védelme nem olyan mint volt, legalábbis egyelőre. Bonucci és Dani Alves távozása komoly űrt hagyott maga után, kérdés, hogy a helyükre érkezők mennyire fogják tudni őket pótolni. Allegri számára ami gond lehet, hogy De Sciglio lesérült, így csak Lichsteiner áll rendelkezésére, ami nem feltétlen életbiztosítás (no nem mintha DS akkora szintet képviselne).

A Violáknak egy nagyszerű teszt lehet, hogy hol is tartanak most, és nekünk is megmutathatják Pioliék milyen elvárások lehetnek feléjük a szurkolóknak. A rossz kezdés után két győzelem következett, most pedig egy kisebb csodára készülnek, hiszen a legutóbbi 37 meccséből a Juve 36-ot megnyert hazai pályán a bajnokságba, egészen félelmetes adatok. Firenzébe konkrétan egy új csapatot hoztak, és Piolinak ebből kéne összegyúrnia az elkövetkezendő években valami jót. Legutóbbi meccseiken nem nézett ki rosszul ez a Fior, van dinamika, fantázia, kreativitás a fiatalokban, egyedül a szervezettség, stabilitás hiányzik belőlük. Azt gondolom kijelenthető, hogy tőlük nem a mostani szezonban kell csodát várni, hiszen Firenzében kvázi egy új időszámítás kezdődik.

Ami kulcsfontosságú lehet a Juvénál, az Dybala személye, akit már említettem, hogy parádés formában játszik, és kezdi bizonyítani miért is kapta meg azt a 10-es mezt. 4 forduló alatt 8 gólt szerzett, ez azt jelenti, hogy felkerült arra a listára amit Antonio Angelillo vezet, még pedig a legtöbb gólt szerző játékos 4 forduló alatt (1958/1959 Internazionale). Nagyszerűen szolgálja ki a társait, remek ütemérzékkel adja az utolsó passzokat, bár mostanában a góllövéssel jeleskedett, de egy életveszély ha rávezetheti a rendezetlen védelemre a labdát.
A másik oldalon véleményem szerint hatalmas szerepet kap majd a Badelj-Veretout szűrőpáros, akik nem csak a játékot szervezik és diktálják a tempót, de nekik kell megakadályozni, hogy lendületből vezethessék rá a védelemre a labdát. Valószínűleg Dybalával is nekik kéne találkozni, bár ez függ a két csapat taktikájától is.

Összességében ha megnézzük, mindenképpen a Juve az esélyese ennek a meccsnek, hazai pályán gyakorlatilag érinthetetlenek Allegriék, egyénileg minden poszton jobb játékosuk van, minőségileg is megkérdőjelezhetetlen a fölényük, papíron a csapategység is jobb, de hát a papírforma gyakran borulhat, mindenesetre szerintem ma nem fog, és hazai győzelem születik este. Tipp: 2-1

Várható kezdőcsapatok

Juventus: Buffon-Lichsteiner,Rugani,Benatia,Asamoah-Pjanic,Matuidi-Cuadrado,Dybala,Mandzukic-Higuain
Hiányzók: Marchisio, Pjaca, Khedira, De Sciglio

Fiorentina: Sportiello-Gaspar,Pezzella,Astori,Biraghi-Veretout,Badelj-Chiesa,Benassi,Simeone-Thereau
Hiányzók: Saponara(kérdéses)

Lazio-Napoli

A Napoli az idén legalább hármasával lövi (felröhögnek a szénbányászok), bár ezen tudományát rangadón még nem gyakorolta a csapat. Itt akár megeshetne velünk az az óvatlanság, hogy felsejlene a rómaiak Milan elleni rangadója, de itt hasonló párhuzamot nem érdemes húznunk. A déliek egyben vannak, Sarri és övéi jól értik, hogy mikor mi a dolguk, így abszolút háromesélyes derbit élvezhetünk ma este. Annál is inkább, mert a Napolinak eddig különösen gólerős a meccsek utolsó fél órája, ebben az időszakban 8 gólt is vágott a csapat, a Lazio pedig nemes egyszerűséggel történelmi szezonrajttal rukkolt elő.

Ha a Napolira úgy tekintünk, mint egy, a lehetőségeikhez képest közel (vagy már teljesen) csúcsra járatott gépezetre, aminek a részletei (taktika, játékfelfogás, játékosok személye és posztja, ... ) nagyjából már csak annyi meglepetést tartogatnak számunkra, mint egy egyszeri lány buli utáni terhességtesztje, akkor a Lazio ennek pont az ellenkezője. Az egy dolog, hogy Inzaghi is piszkosul összerakta övéit, így hajlamosak lehetnénk azt feltételezni, hogy az eddig látott Lazio a Lazio, csakhogy egyrészt ez a csapat eddig a papíron két legjobb spílere nélkül feszített, másrészt a Sasok körül mintha folyamatosan olyan kard lebegne, amely elég sűrűn, gólokat eredményező hibák képében csap le. A hírek szerint Nani játékára már komoly esély mutatkozik, bár engem vaskosan meglepne, ha a hajrá perceinél több lehetőséget kapna a portugál, viszont Parolo biztosan visszatér.

A háromvédős rendszer a legvalószínűbb variáció, ami fapadosan fogalmazva 3-6-1, de a digó gólkirályságra törő Immobile mögötti szerepkör Luis Alberto szárnyalásával együtt sokkal összetettebb annál, mintsem azt ilyen egyszerűen egybe lehessen olvasztani az igazi középpályásokkal.

Ez azért okozhat kaotikus meccset, mert ha a Napoli támadó hármasát ráeresztjük a Lazio védelmére, ott kérdés nélkül a vendégek kerülnek helyzeti előnybe, viszont a középpálya tekintetében a hazaiak dominanciája mutatkozhat. Kezdésként arra számítok, hogy Sarri masszívan zárva elszívja a levegőt a Lazio elől, hogy lendületből szétfussák az ellen védelmét, de az előbb említett középpálya dönthet. Mi lesz a vége? Az ősz meccse.

A nap többi találkozója közül érdekes lehet, hogy az Atalanta esélyesként érvényesíti-e a papírformát a Crotone ellen - és akkor még nem beszéltünk a Milan és a Roma helyzetéről, bár ez utóbbi kettő kötelezőbb kotelező -, a Samp csak egy döntetlenre vagy egyenesen 3 pontra lesz jó a Hellas otthonában, és szerintem valaki hamarosan bele fog futni a szezonrajtra legyengült, ám azóta javulást mutató Sassuolo bicskájába, ez pedig a mostani szárd brigád lesz.